Ügyek

A 24.hu beszámolója szerint Rákay Philipék mohácsi csatáról szóló filmtervéhez kapcsolódóan az FP Films képviselője visszavonta azt a pályázatot, amelyben 956 millió forintot kértek gyártás-előkészítésre az állami NFI-től. Az ügy nem büntetőeljárás, hanem közpénzfigyelési ügyként kerül be: a megjelenített pénzügyi érték a visszavont támogatási igény, nem kár és nem lefoglalás.

A forrás szerint Magyarországon a legmodernebb immunterápiás daganatellenes gyógyszer, a Keytruda (pembrolizumab) csak egyes ráktípusok esetén automatikusan támogatott, más esetekben egyedi igénylés alapján érhető el. Az egyedi igénylések elbírálása heteket vehet igénybe, ami súlyos következményekkel járhat a betegek állapotára nézve. Egy beteg elmondása alapján előfordult, hogy halálos betegsége miatt kellett könyörögni az engedélyezésért. A költségeket a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) fedezi, de a forrás hangsúlyozza, hogy az elbírálás nem csak orvosi, hanem finanszírozási szempontokon alapul, ami miatt eltérő döntések születhetnek hasonló esetekben. A gyógyszer 2024-ben több mint 32 milliárd forintos költséget jelentett a NEAK számára, és az elmúlt években a legdrágább financiált hatóanyag volt. A cikk nem említ büntető vagy szabálysértési eljárást vagy jogi lépéseket, csupán egészségügyi hozzáférési problémát tárgyal.

A HVG beszámolója szerint a NAV pénzmosás elleni irodájának jelzése alapján hűtlen kezelés és pénzmosás miatt indult nyomozás ismeretlen tettes ellen. A cikk szerint az eljárás része egy rendezvényszervező cégcsoport ügyleteinek vizsgálata is, és a nyomozás során pénzösszegek lefoglalása, illetve számlák zárolása is megtörtént. A pontos zárolt összeg a forrásban nem szerepel, ezért azt nem rögzítjük pénzügyi mezőben.

A Direkt36 cikke szerint Marcin Romanowski lengyel politikus, akit a lengyel hatóságok korrupció miatt köröznek, Budán él egy Fidesz-frakció tagjának lakásában. A lakást többek között Párkai Dávid, a Fidesz-frakció személyi titkára birtokolja, aki szerint Romanowski már a munkavállalás előtt ott lakott, és menedékjogot kapott Magyarországon. A lengyel politikus ellenőrzöttség alatt áll, és ellene európai elfogatóparancs van érvényben. A magyar kormány megváltoztatta a jogszabályokat annak érdekében, hogy ne lehessen kiadatni az ilyen menedékkérőket, ami feszültséget idézett elő Lengyelországgal. Romanowski politikai menekült státuszban van, de az új magyar kormány felülvizsgálhatja az állapotát, ami esetleg megváltoztathatja jogi helyzetét. Az ügy politikai-közéleti jelentőségű, és további ellenőrzést igényel.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ vizsgálatot folytat a Szent Imre Egyetemi Oktatókórház ellen, mivel az intézmény nem megfelelően látta el egy 89 éves nő szívinfarktusát, amely későbbi halálához vezetett. Az eset során nem végeztek időben EKG-vizsgálatot, és a beteg helyzete nem lett sürgősként kezelve, holott ezt egy sürgősségi szakértő is indokoltnak tartotta. A kórház elismerte a szakmai hibákat és együttműködik a hatóságokkal, a jogi eljárás folyamatban van.

A Telex beszámolója szerint az Orbán Áront is érintőként bemutatott vízumügyben négy személyt hallgattak ki gyanúsítottként, két embert pedig őrizetbe vettek. A gyanú lényege szerint egy vállalkozónak azt ígérték, hogy gyorsan tudnak munkavállalási célú tartózkodási engedélyeket intézni ázsiai munkavállalóknak, ezért 17 000 euró előleget kapott az egyik érintett cég. A vízumkérelmeket végül elutasították, a forrás szerint Orbán Áron nincs a gyanúsítottak között.

A forrás szerint János Lázár 2018-ban, egy súlyos nézeteltérés következtében elvesztette politikai befolyását, és kiesett a kormányból. Az eltávolítása Orbán Viktor miniszterelnök ambíciói és a belső politikai rivalizálás következménye volt. Lázár 2022-ben, jelentős politikai és üzleti támogatással, többek között Lőrinc Mészáros segítségével visszatért a politikai központba, és ismét fontos szerepet tölthet be a kormányban. A cikk részletezi Lázár viszonyát a párton belüli fiatalabb generációval, a mögöttes politikai feszültségeket, és a visszatéréshez szükséges külső támogatókat.

A forrás szerint a magyar állam titokban több tízmilliárd forintnyi forrást juttatott a 4iG nevű vállalathoz, amely az Orbán Viktorhoz köthető cég, miközben az állam a saját hadiipari cégeit értékesítette részben ugyanennek a cégcsoportnak. Az Eximbank és a Széchenyi Alapok 37 milliárd forintot fektettek magánalapokon keresztül a 4iG-hez kapcsolódó egyik alapba. Egy másik állami tender során további 50 milliárd forintos állami védelmi fejlesztési alapot kezelt egy Jászai Gellérthez köthető cég, amely ezt 4iG leányvállalatába fektette be. Az ügyben nincs említés bűntetőeljárásról vagy ítéletről, az eljárás jelenleg nem ismert.